2018-ban is várjuk Önöket!
2018-ban is várjuk Önöket!
A következő általános szabályok alkalmazandóak minden olyan játéknemre, amelyeket a szabálylista tartalmaz, feltéve, hogy az adott játéknem szabályai nem rendelkeznek másképpen. Alkalmazandóak továbbá azok a szabályozások, amelyek nem közvetlenül a játék szabályainak részét képezik, úgy mint a verseny szervezésével, valamint az alkalmazott felszerelésekkel kapcsolatos előírások.

A pool biliárdot posztóval borított vízszintes asztalon játsszák, amelyet rugalmas falak határolnak. A játékos dákót használ, amellyel a fehér golyót megütve irányítja a célgolyókat. A játék célja hogy a célgolyókat az asztalon elhelyezkedő hat lyuk valamelyikébe küldje. A játék szabályai változnak a célgolyók sorrendjére, illetve a játék megnyerésére vonatkozóan.

1.1. A játékos felelőssége
A játékos felelőssége, hogy ismerjen minden szabályt, szabályozást és időbeosztást, amely az adott versenyre vonatkozik. A verseny szervezői megtesznek minden lehetséges erőfeszítést, hogy ezen információk elérhetőek legyenek a játékosok számára, azonban a végső felelősség mindig a játékosoké.

1.2.Tempólökés, a kezdés meghatározása
A tempólökés a mérkőzés első lökése, amely meghatározza a játékosok asztalhoz lépésének sorrendjét a későbbiekben. Az a játékos, aki megnyeri a tempólökést, eldöntheti, hogy ki végzi el a mérkőzés első lökését.
A bíró elhelyez két golyót az asztal két oldalán, a homlokvonal mögött, közel ahhoz. A játékosok megközelítőleg egy időben löknek, a meglökött golyóknak a tőfalat érintve vissza kell térnie a homlokfalhoz lehetőleg minél közelebb. Az a játékos nyeri a tempólökést, akinek a saját golyója közelebb áll meg a homlokfal éléhez.
A tempólökés elvesztését jelenti, ha:
(a) A meglökött golyó áthalad az ellenfél ’térfelén’;
(b) A golyó egynél többször érinti a tőfalat.
(c) A meglökött golyó lyukba esik, vagy elhagyja az asztalt;
(d) A meglökött golyó megérinti a hosszú falat;
(e) A meglökött golyó visszatéréskor megáll a saroklyuk előtt, úgy hogy hátrébb van,
mint a homlokfal éle;

A játékosoknak új tempólökést kell végeznie, ha:
- az egyik golyót csak az után gurítják el, miután a másik már érintette a tőfalat
- a bíró nem tudja eldönteni, melyik golyó állt meg közelebb a homlokfalhoz
- mindkét játékos tempólökése hibás volt

1.3. A játékosok által használható felszerelések
A felszereléseknek meg kell egyeznie a WPA által kiadott felszerelés-specifikációban leírtaknak. Általánosan elmondható, hogy a játékosok nem alkalmazhatnak szokatlan felszereléseket. Amennyiben egy játékos bizonytalan, hogy felszerelése elfogadható-e, akkor a játék megkezdése előtt a Versenyigazgatósággal kell konzultálnia. A felszerelések csak a szokásos módon használhatóak. (Lásd ’6.16.- Sportszerűtlen viselkedés’)
A következőkben ismertetett felszerelések számítanak elfogadhatónak:
(a) Dákó – A játékosok számára engedélyezett, hogy a mérkőzés alatt különböző dákókat használjanak, úgymint a kezdő-, ugrató-, és játszó dákó. Használhatnak beépített, illetve toldott hosszabbítást, hogy a dákó hosszát megnöveljék.
(b) Kréta – A játékosok krétát használhatnak, hogy a dákóvégen található bőr tapadását elősegítsék. A kréta színének összeegyeztethetőnek kell lennie a posztó színével.
(c) Hidak – A játékosok egyszerre legfeljebb két hidat használhatnak, hogy a lökést megkönnyítsék. A hidak alakja nincs megkötve. A játékosok használhatják saját eszközüket, amennyiben annak kivitele hasonló az általánosan használt hidakhoz.
(d) Kesztyű – A játékosok használhatnak kesztyűt – egyik, vagy mindkét kezükön.
(e) Hintőpor – A játékosok használhatnak hintőport, amennyiben annak mennyiségét a
bíró ésszerűnek tartja.

1.4. Golyók visszahelyezése
A visszahelyezendő (játékba visszatérő) golyókat a tőponttól a tőfal közepéig tartó tővonalra kell visszahelyezni, a tőpontra, vagy ahhoz a lehető legközelebb, anélkül, hogy bármely közel álló golyót megmozdítanának. Ha a golyó nem helyezhető el a tőponton, akkor a tővonalon úgy kell elhelyezni, hogy hozzáérjen (amennyiben lehetséges) az útjában álló célgolyóhoz.

Amennyiben a visszahelyezést akadályozó golyó a fehér golyó, akkor a visszahelyezendő golyó nem érhet hozzá a fehér golyóhoz, egy kis távolságot kell tartani attól. Amennyiben a teljes tővonal a tőpont és a tőfal között foglalt, akkor a visszahelyezendő golyót a tővonalnak az asztal közepe felé tartó meghosszabbítására kell elhelyezni, a tőponthoz minél közelebb.

1.5.Golyó kézből
Amikor a fehér golyó ’golyó kézben’ pozícióban van, akkor a játékos bárhol elhelyezheti azt a játékfelületen (lásd ’8.1. Az asztal részei’), és mindaddig módosíthat a helyzetén, amíg a lökést el nem végzi (lásd ’Definíciók 8.2. – A lökés’). A játékos a dákó bármely részét használhatja a fehér golyó pozícionálására, de nem végezhet a dákóval lökésszerű előrehaladó mozgást. Némely játéknemben, és leginkább a kezdőlökéseknél a fehér golyó szabad elhelyezése csak a homlokterületen belül lehetséges – ilyenkor szem előtt kell tartani a ’6.10. Fehér golyó hibás elhelyezése’, illetve a ’6.11. Hibás játék a homlokterületen belül’ szabályokat.

Amikor a játékos csak a homlokterületen belül helyezheti el szabadon a fehér golyót, és a megjátszható célgolyók is kizárólag a homlokterületen belül helyezkedhetnek el, akkor kérheti a homlokvonalhoz legközelebb álló célgolyó tőpontra történő visszaállítását. Ha két, vagy több golyó is azonos távolságra áll a homlokvonaltól, akkor a játékos választhatja ki, melyik golyó kerüljön visszahelyezésre. A pontosan a homlokvonalon álló célgolyó a homlokterületen belülről szabályosan lőhető.

1.6. Lökések bemondása
Azokban a játéknemekben, ahol a játékosoknak be kell mondania a lökéseket, minden célgolyót és lyukat be kell mondani, amennyiben azok nem magától értetődőek. A lökés részletei, úgymint a falak használata, más golyók érintése, vagy lyukba küldése lényegtelenek. Minden lökésnél csak egy golyó lyukba küldése mondható be. Érvényes bemondott lökés kivitelezéséhez a célgolyót és a lyukat is meg kell nevezni, hogy a bíró teljes mértékben biztos lehessen benne, hogy a szándék erre mutatott, így elkerülhető a falak használata, kombinációk alkalmazása által okozott félreértés. Ha a bíró, vagy az ellenfél nem biztos a lökés céljában, kérheti a lökés bemondását.

A bemondásos játékokban a lökést végző játékos ’biztonsági lökést’ (safety) is jelenthet a célgolyó és a lyuk megnevezése helyett, ilyenkor a lökés után mindenképpen ellenfele következik. A biztonsági lökés során elrakott golyók visszahelyezése az adott játéknem szabályaitól függ.

1.7. A golyók nyugalomba kerülése
A golyók helyzete némileg változhat, miután látszólag megálltak, ez történhet a golyók, vagy az asztal tökéletlenségeinek köszönhetően. A lyukba eséstől eltekintve ez a játék normális kockázatai közé tartozik, így a golyót nem kell visszaállítani. Amennyiben a golyó ilyen okokból lyukba esik, vissza kell helyezni a beesést követő pozíciót a lehető legjobban megközelítő helyzetbe. Amennyiben a golyó ilyen okból lyukba esik egy lökést közvetlenül megelőzően, vagy az alatt, és ennek kihatása van a lökés következményeire, akkor a bíró visszaállítja a pozíciót és a lökés megismételhető. A lökést végző játékos nem szenved büntetést, ha lökést végez, miközben egy golyó saját magától helyet változtat. (Lásd még ’8.3. Lyukba került golyók’).

1.8. Helyzet visszaállítása
Amikor szükséges a golyók helyzetének visszaállítása, vagy azok megtisztítása, akkor a bíró állítja helyre a golyókat az eredeti pozíciójukba a legjobb képességei szerint. A játékosok kötelesek elfogadni a bíró döntését a golyók helyreállítását illetően.

1.9. Külső behatások
Amikor valamilyen külső zavaró körülmény behatással van egy lökés kimenetelére, akkor a bíró visszaállítja a golyókat a lökés előtti pozícióba, és a lökés megismételhető. Ha a külső behatás nincs hatással a lökés kimenetelére, akkor a bíró visszaállítja az elmozdult golyókat eredeti helyzetükbe, és a játék folytatódik. Amennyiben a golyók eredeti pozíciójukba nem állíthatóak vissza, akkor a helyzetet ’döntetlenként’ kell kezelni.

1.10. Meghozott döntések és a fellebbezés lehetősége
Amennyiben egy játékos úgy érzi, hogy a bíró hibásan hozta meg döntését, kérheti a bírót döntése meghozatalának, vagy annak hiányának újragondolására, de a bíró döntése mindenképpen véglegesnek tekintendő. Amennyiben a játékos úgy érzi, hogy a bíró nem alkalmazta helyesen a szabályokat, akkor kérheti a fellebbezés megítélésére felhatalmazott testület (pl. vezetőbíró, versenyigazgatóság) döntését. A döntés meghozataláig a bíró
felfüggeszti a játékot. (lásd még ’6.16./d. Sportszerűtlen viselkedés’).
A ’hibát’ azonnal be kell jelenteni. (lásd ’6.Hibák’.)

1.11. Mérkőzés feladása
Ha egy játékos feladja a mérkőzést, az a mérkőzés elvesztését jelenti. Amennyiben egy játékos szétcsavarozza a játszó-dákóját, amíg ellenfele a számára döntő partiban még az asztalnál van, azt a mérkőzés feladásának kell tekinteni.

1.12. ’Patt-helyzet’ a játékban
Amennyiben a bíró úgy ítéli meg, hogy a játék nem halad a győzelem eldöntésének az irányába, bejelenti döntését, és onnantól mindkét játékosnak 3-3 asztalhoz lépésre van még lehetősége. Amennyiben ezek sem hoznak előremutató eredményt, akkor a bíró ’patthelyzetet’ jelent be. A ’patt-helyzet’ bejelenthető mindkét játékos egyetértésével az említett 3-3 asztalhoz állás előtt is. A ’patt-helyzettel’ kapcsolatos eljárás szabályait az egyes játéknemek szabályai tartalmazzák.